Felhasználók kezelése és jogosultságok
A "Felhasználók" menüpontra kattintva a megnyíló felületen egy listát láthatunk, amely a Norma szoftver felhasználóit tartalmazza. Láthatjuk a felhasználók nevét, a regisztrációkor megadott e-mail címüket és a beállított szerepköreiket. A szerepkör határozza meg, hogy adott felhasználó a Norma szoftver milyen funkcióival dolgozhat és mely adatokhoz férhet hozzá.
A felhasználó neve előtt található "Ceruza" ikonra kattintva a felhasználó adatlapjára jutunk, ahol a már meglévő felhasználó adatait szerkeszthetjük, módosíthatjuk, azaz igény szerint a korábbi beállításokat megváltoztathatjuk.
A felhasználói adatlap legfelső része az "Alapadatok". Itt látható a felhasználó neve és email címe. Mindkettő kötelezően kitöltendő adat, kis piros csillaggal jelölve. Ezek kitöltése nélkül nem tudunk új felhasználót létrehozni vagy a meglévő adatokat elmenteni.
A felhasználói adatlap második szekciója a "Szerepkör". Itt egy felsorolás látható, amely a Norma szoftver fő funkciócsoportjait tartalmazza. A funkciók előtt üres jelölőnégyzetek találhatók. Amelyik funkcióhoz való hozzáférést engedélyezni szeretnénk a felhasználónak, annak négyzetét be kell jelölni. Ha már létező felhasználót szerkesztünk és szerepkört szeretnénk elvenni tőle, vegyük ki az adott szerepkör előtti jelölőnégyzetből a pipát, vagyis szüntessük meg a kijelölést. Amennyiben új szerepkörrel szeretnénk bővíteni a hozzáféréseket, akkor pedig oda is tegyünk pipát.
A "Teljes szervezethez való hozzáférés" az összes szervezeti és földrajzi egységhez, illetve adatkörhöz is is jogosultságot ad, ezt jelöli a "Hozzáférési jogkör a szervezetben" résznél az "Ez a jogosultsági szint a teljes szervezethez hozzáférést biztosít." szövegezés.
A felhasználói adatlap következő része a "Hozzáférési jogkör a szervezetben": a szervezeti egységek, a földrajzi egységek és adatkörökhöz való hozzáférések beállításainak lehetősége.
Ha a "+" jelre kattintunk, akkor látható(ak) lesz(nek) az alárendelt egység(ek) is. Minden egység neve előtt jelölőnégyzetet is találunk. Ezt ki- vagy bepipálva tudunk az adott felhasználónak hozzáférési jogosultságot adni az adott szervezeti vagy földrajzi egység adataihoz.
A "+" jellel látható egységeknél, tehát, amelyek alá további egységek vannak rendelve, ha azt a "fő" egységet pipáljuk be, ami alá tartozik a többi, akkor a felhasználó jogosultsága természetesen az összes alárendelt egységre is ki fog terjedni. Ha ez a cél, akkor ilyenkor elegendő is csak azt a jelölőnégyzetet megjelölni a pipával, amelyiknél a "+" jel látható, ekkor automatikusan a többihez is bekerül ugyanis a kijelölés.
Amennyiben az Adatkörök almenüben nem adtunk meg szervezetünkhöz többféle adatkört, akkor a szoftverben automatikusan megjelenik az ún. Fő adatkör. Ezt a felhasználói jogosultságok beállításánál nem szükséges külön pipálni, mivel alapértelmezetten így jelenik meg a felületen.
|
Fontos: új felhasználót csak olyan felhasználó adhat hozzá, aki a szerepkörök közül a "Teljes szervezethez való hozzáférés" szerepkörrel is rendelkezik. "A Felhasználók szerkesztése" szerepkör megadásával együtt jár a "Teljes szervezethez való hozzáférés", melynek eredményeképp a szerepkör megjelölésével automatikusan megjelenik a pipa a "Teljes szervezethez való hozzáférés" előtt, valamint a "Hozzáférési jogkör a szervezetben" blokk egységeinél az "Ez a jogosultsági szint a teljes szervezethez hozzáférést biztosít." szöveg válik láthatóvá. |
Az, hogy az egyes szerepkörök segítségével a Norma mely menüpontjai és funkciói érhetők el a felhasználó számára, az egyes menüpontok és funkciók részletes bemutatásánál kerülnek leírásra.
Jogosultságok Egyéni rögzítés esetén
Az Egyéni rögzítés funkció működésének sajátossága, hogy használatával az adminisztrátor csak azokat a hozzáféréseket kapja meg, amelyek szükségesek a kiválasztott dolgozó rögzítéséhez. A beállítás eredményeképp a felhasználó hozzáadása felületen nem választhatók sem a „Szerepkör”-höz, sem a „Hozzáférési jogkör a szervezetben” panelhez tartozó opciók. A Szerepkör jogkörei előtt látható jelölőnégyzetek inaktívvá válnak, miután az egyetlen dolgozó kiválasztásra kerül, és a felhasználó automatikusan a következő hozzáférésekkel fog rendelkezni: Munkaügyi adatok megtekintése, Munkalapok és Munkaügyi jelentések.
A Szervezeti egységek, Földrajzi egységek és Adatkörök egységválasztói helyett pedig „Az egyéni időadat rögzítés beállítása a szükséges egységekhez biztosít hozzáférést.” felirat jelenik meg.
A funkció részletes tárgyalása, valamint a kapcsolódó felületek bemutatása a 9.1.4 Egyéni rögzítés funkció című cikkben található.
A földrajzi és szervezeti egységek jobb megértését szolgálja az alábbi 2 ábra.
A Teszt Kft. 4 földrajzi egységgel (telephelyek) rendelkező cég. A cégnek 3 szervezeti egysége van: ezek az „A”, „B” és „C” jelű szervezeti egységek (igazgatóságok) az ábrán. Példánk szerint a földrajzi egységek telephelyek, a szervezeti egységek pedig különböző igazgatóságok.
A Teszt Kft. minden munkavállalója egy földrajzi és egy szervezeti egységbe is tartozik egyszerre. A munkavállalók munkaidejét és teljesítménybéreik alakulását a Norma szoftverrel adminisztrálják és követik nyomon az adminisztrátorok. A Norma szoftverben az adminisztrációs jogosultságokat földrajzi és szervezeti egységekhez is megadhatjuk.
„Adminisztrátor 01” adminisztrációs jogosultságot kapott a „Földrajzi egység 01”-hez és a „B” valamint „C” jelű szervezeti egységekhez.
Az ábra szerint „Adminisztrátor 01” (Admin 01) a cég paksi (Földrajzi egység 01) telephelyén és a „Termelési” (B) valamint a „Gazdasági” (C) igazgatóság alá tartozó munkavállalók adminisztrációját végezheti a Norma szoftverben.
Ez a szerkezet kezelni tudja azokat a helyzeteket, amikor a munkavállalók annak ellenére, hogy több különböző telephelyen, földrajzilag nagyon elszórtan dolgoznak, mégis egy szervezeti egységhez tartoznak. Példa lehet biztonsági őrök vagy a portások esete.
Ilyen esetben az támogatja az adatrögzítést, ha tudunk az adott telephelyen dolgozó adminisztrátornak jogosultságot adni annak az egy biztonsági őrnek a rögzítéséhez, aki vele egy helyen van, de az összes többi biztonsági őr adataihoz nem fér hozzá.
Minden felhasználó be tud lépni a saját felhasználói adatait tartalmazó felületre, mégpedig jogosultságtól függően kétféle módon.
Az egyik lehetőség, ami a legegyszerűbb, és nem szükséges hozzá plusz jogosultság, az ún. Saját felhasználói profil, amelyről részletesen található leírás a Kézikönyv 4.1.3 A Saját felhasználói profil és az Értesítések cím cikkének egyik témakörében. A vonatkozó rész elolvasható a kék színű szövegre kattintva.
A saját felhasználó profil a Norma bármely felületének jobb felső részében a kék színű felhasználó nevünkre kattintva nyitható meg.
A felhasználó itt tudja pl. módosítani a jelszavát, vagy beállítani, hogy a munkalapokat földrajzi egységek szerint vagy anélkül szeretné-e rögzíteni.
Az esetleges változtatásokat a felület bal alsó részén található zöld színű Mentés gombot megnyomva tudjuk menteni, vagy a Mégsem használatával elvetni.
Amennyiben az adott felhasználónak nincs jogosultsága a Felhasználók szerkesztéséhez, akkor egyrészt a saját profilban csak a fent látható adatok jelennek meg, a jogosultságokat tartalmazó részek nem.
Másrészt az említett jogosultság hiányában a Norma menüpontjai között nem jelenik meg a Felhasználók elnevezésű, így máshonnan az érintett felhasználó máshonnan nem is tudja elérni a beállítási lehetőségeit, csak és kizárólag a „Saját felhasználói profil” oldalon.
Amennyiben valaki rendelkezik a Felhasználók szerkesztése szerepkörrel, akkor nem csak az imént leírt módon érheti el a saját beállításait, hanem a Felhasználók menüpontból is, mivel ezzel a jogosultsággal már látható menüpont lesz, és így a szervezet minden rögzített felhasználóját is látni fogja, továbbá megtekintheti és szerkesztheti az ő hozzáféréseiket is.
A saját felhasználó profil ily módon a Szerkesztés ikonjára kattintva is elérhető.
A Felhasználók szerkesztése jogosultság hozzáférése azt eredményezi, hogy a profilokban a jogosultsági beállítások is látszanak, mind a Felhasználók menüpontból, mind a „Saját felhasználói profil” oldalon.
